|
A Mi kis falunk!
Megszületik egy karácsonyi dekoráció gondolata a fejemben, elkezdem előkészíteni a hozzávalókat, majd azt veszem észre, hogy a családból egyre többen vannak körülöttem. Az egyik fűrészeli, a másik rajzolja, festi, egyik ezt tesz hozzá, a másik azt! Majd szépen, lassan összeáll valami. De a legfontosabb még is az, hogy EGYÜTT!
Ahhoz, hogy megszülethessen ez a kis falu nem kellett más, csak pár ember, akik együtt akartak lenni, és még néhány kocka hulladékfa, egy deszka, ötletek, festék, ragasztó, némi fakéreg, moha (még olyan áron is, ha este sötétben zseblámpával szedjük le a tetőről.). Hozzá mézeskalács és egy kis forralt bor, netán karácsonyi zene.
Sok ember gondolja úgy, hogy a karácsony az egy bóvli, egy kötelező teher és már december elején elege van az egészből.
Engem felnőttként is ugyan úgy elbűvöl, mint gyerekoromban. Szeretem megélni az ünnep közeledtének minden percét. Szeretem a fenyő, a mézeskalács és a forralt bor illatát. Akinek van igénye az együtt töltött időre, az igenis ilyenkor megteheti, mert ez az ünnep a szereteté. És a legtökéletesebb karácsony az, amit azokkal tölthetek, akiket a legjobban szeretek.
Karácsonyra készülődnek Pe-Ti-Li-An falván!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szantoríni 2020.
